Ha a pesti utcán véletlenszerűen leszólítanánk embereket és megkérnénk őket, mondjanak 3 dolgot Észországról, valószínűleg sokan bajban lennének. Az ország fővárosán kívül semmit tudnának említeni - bár azt is összekevernék a másik két Balti-államéval. A fél Magyarország területű, 1,3 milliós lakossággal rendelkező ország digitális kultúrájáról pedig végképp semmit nem tudunk, pedig a Skype és a mai fájlcserélők egyik őse, a Kazaa is onnan származik. A Guardian nyomán most Észtország digitális állapotát mutatjuk be.

Az észtek nem államilag támogatott digitális fényképezőgép-vásárlási projektet indítottak, mint mi (ld. a Magyar Bálint-féle a Sulinet-programot), hanem már a kilencvenes években óriási összegeket fektettek abba, hogy az ország szinte minden lakott pontján ingyenesen hozzáférhető, stabil internetkapcsolat legyen. Akkor az ország lakosságának több mint a felének még telefonvonala sem volt, ma pedig már nincs olyan szeglete az országnak, ahol ne lenne wifi. A legfrissebb adatok szerint, Észtországban az egyik legmagasabb az internetpenetráció a világon: az 1,34 millió észt 75%-a internethasználó.

Az észt társadalom a nagy orosz medvétől való félelem miatt, minden olyan kommunikációs módra nyitott volt, amely nem kötődött szorosan valamilyen fizikai infrastruktúrához. Mivel az internet teljesen decentralizált rendszer, szemben a televízióval, a rádióval vagy a nyomtatott sajtóval, védve van a legtöbb hagyományos támadással szemben, így ezért volt csábító számukra az internetes hálózat gyors kifejlesztése.

2007-ben az oroszok viszont váratlanul a neten támadtak. A kormány a szovjet háborús hősi emlékművet Tallin központjából egy külvárosi temetőbe száműzte, mire az orosz kisebbség felgyújtotta az egész várost, majd később - vélhetően külső segítséggel - túlterheléses támadást (DoS) indítottak különböző észt szolgáltatók honlapjai ellen. Az ijedtségen és a lassabban csordogáló adatfolyamon túl azonban semmi komolyabb kárt nem okoztak az digitális blokáddal, csupán egyszer volt működésképtelen az észt pénzügyi tranzakciókat menedzselő rendszer másfél órára. 

A bitek háborújának két eredménye is lett: a NATO idetelepítette a kibertámadásokkal foglalkozó irodáját, a CCDCOE-t (Cooperative Cyber Defence Centre of Excellence), aminek egyébként Magyarország még nem tagja, holott a szervezet nyitott minden NATO ország számára; az észt kormány pedig felállította a Cyber Defence League-t, ami egy önkéntesekből álló digitális honvédelmi alakulat.

A CCDCOE katonás épülete Tallinban

Az észt állam a hálózat fejlesztése mellett olyan újdonságokat vezetett be elsőként a világon, mint a digitális személyi igazolvány. A 2002-ben indított projekt eredményeként 10-ből 9 észtnek már van ilyenje. A csippel ellátott kártyát a gépbe kell illesztenünk és - a hivataltól távol - már intézhetjük is ügyeinket, mint például a képviselőválasztás vagy az okmányügyintézés. De az észt orvos is csak digitális receptet ír, az észt kormány ülései pedig teljesen papírmentesek.

Az észt személyi igazolvány

Az egész észt-csoda talán a politikai elit fiatalságából is eredhet - állítják a cikkben nyilatkozók. Mart Laar, a jelenlegi hadügyminiszter, 1992-ben 32 évesen lett miniszterelnök, így életkorukból eredően természetesen tudtak lépést tartani az infokommunikációs forradalom eseményeivel. 

Ehhez képest Orbán Viktorról egyik legközelebbi munkatársa állította néhány évvel ezelőtt, hogy a miniszterelnöknek komoly gondjai vannak a számítógéppel, de legalább már meg tudja különböztetni a faxot az e-mailtől. Íme az eredmény.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.